2015年1月10日土曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



Iszonyatosan le vagyok maradva a szakmai folyóiratokkal, így az elmúlt hónapok számainak tartalomjegyzékét ömlesztve teszem fel:



① 『日本語学』

通巻430号(第3312号) 

◆特集 ことばの能力を測る

※ ことばの能力を測るということ(伊東祐郎)

※ 日本語の会話能力とその測定・評価(鎌田修)
 ―OPI( オーラル・プロフィシェンシー・インタビュー) の場合―

※「日本語能力試験」の必然性(嘉数勝美)
 ―三〇年の節目にあたって―

※ SPOTについて(小林典子)
 ―簡単に運用力を推定する道具として―

※ 英語のテストの今(根岸雅史)
 ―教室内テストと大規模テスト―

【連載】

※ ことばの散歩道(井上史雄)
※ ことばのことばかり(はんざわかんいち)
※ 漢字を追いかける(笹原宏之)
※ 対照研究で読み解く日本語の世界(入江浩司)
※ コーパス活用の勘所(冨士池優美)
※ 列島縦断!日本全国イチオシ方言(今野真二・小西いずみ)




通巻431号(第3313号) 

特集 古典文法を、どう教えるか

※ 中学校での古典文法の指導を、どのように考えるか(鈴木一史)
 ――古典文法と言語活動――


※ 高等学校での古典文法の指導を、どのように考えるか(大滝一登)
 ――興味・関心を高め、読みを深めるために――


※ 中学校での古典文法の指導(青木弘)
 ――古典に一層親しませるために――


※ 中学・高校の学びの連続性を意識する古典の指導(竹下恭子)
 ――多読や音読を中心にして古典に親しむ――


※「文法偏重の古典」から「興味・関心を高める古典」の授業へ(仲尾光康)


※ 教育機器の活用を通して古典の読みを深める授業(木内信夫)




【連載】
※ ことばの散歩道(井上史雄)
※ ことばのことばかり(はんざわかんいち)
※ 漢字を追いかける(笹原宏之)
※ 対照研究で読み解く日本語の世界(峰岸真琴)
※ コーパス活用の勘所(小椋秀樹)
※ 列島縦断!日本全国イチオシ方言(竹田晃子・都染直也)




通巻432号(第3314号) 

特集 日本語史研究と歴史コーパス

第1章 歴史コーパスの広がり

歴史コーパスとは何か(近藤泰弘)
デジタル技術を活用した人文学研究の現在(永崎研宣)
前近代日本史史料をベースとしたテキストデータベースの特徴と課題(山田太造)
オックスフォード上代日本語コーパス(ビャーケ フレレスビッグ)




第2章 日本語の歴史コーパス

『日本語歴史コーパス』の構築(田中牧郎)
『日本語歴史コーパス』の設計を支えるマークアップとはなにか基礎データはどのようにして作られるのか(河瀬彰宏)
歴史コーパスにおける形態素解析と辞書整備(小木曽智信)
近世口語資料のコーパス化狂言・洒落本のコーパス化の過程と課題(市村太郎)
近代雑誌のコーパス化における課題とその対処法『国民之友コーパス』にみる最新事情(近藤明日子)




第3章 コーパスによる日本語史研究

【文法史】言語類型論からみた上代日本語の主語表示・目的語表示「ガ」と「ヲ」と「ゼロ」表示について(柳田優子)
【文法史】指示詞再考コロケーション強度からみる中古のコノ・ソノ・カノ+名詞句(岡﨑友子)
【文法史】近世後期上方における待遇表現化のコロケーション(村上謙)
【語彙史】『枕草子』における程度副詞「いと」の表現価値(藤原浩史)
【語彙史】目で見てわかる歌ことば(山元啓史)
【語彙史】近代語から現代語への日韓の語彙の変化対訳コーパスを通して(張元哉)
【文学史】コーパスを使った日本文学研究─N-gram 分析と「言語リソース」(近藤みゆき)







通巻433号(第3315号) 

◆特集 「昭和時代」のことばと漢字

※ 昭和の日常のことば(丸山岳彦)

※ 昭和の方言(井上史雄)
 ――鶴岡と郊外の言語変化―― 

※ 昭和のマスメディアのことば(道浦俊彦)

※ 昭和の若者ことば(米川明彦)
 ――過去と現在を比較して――

※ 昭和の歌謡曲と現在(伊藤雅光)

※ 朝日字体の打ち明け話(比留間直和)

【連載】
※ ことばの散歩道(井上史雄)
※ ことばのことばかり(はんざわかんいち)
※ 漢字を追いかける(笹原宏之)
※ 対照研究で読み解く日本語の世界(笹間史子)
※ コーパス活用の勘所(小磯花絵)





通巻434号 (第341号) 



特集 ことばの「硬さ」「やわらかさ」

◆1月号 ことばの「硬さ」「やわらかさ」


※ ことばの「硬軟」――多面性とその周辺――(中村明)

※ 書き言葉・話し言葉と「硬さ/やわらかさ」――文脈依存性をめぐって――(石黒圭)


※ 待遇表現における「硬さ」「やわらかさ」(蒲谷宏)


※ 和語化した漢語(内田賢徳)


※ 文字から来る「硬軟」の印象(佐藤栄作)


※ 硬い声と柔らかい声――音声から来る硬軟の印象――(籠宮隆之)



【連載】
※ ことばの散歩道(井上史雄)
※ ことばのことばかり(はんざわかんいち)
※ 漢字を追いかける(笹原宏之)
※ コーパス活用の勘所(山口昌也)
※ 列島縦断!日本全国イチオシ方言(澤村美幸・山田敏弘)





② 『日本の速記』 

2014年12月号 (第95年通巻908号)


※ 巻頭言「速記の行方は?」 (理事長 高柳郁郎)

※ 平成27年度通常総会開催

※ 近代語資料としての速記 (有邉歸留・杏桃來春)

※ 彩の国いきいきフェスティバルに出展しました

※ 新版標準用事用例辞典の表記について その9

※ 似たものどうし 連載No.3

※ 第36回東海地区高等学校商業実務総合競技大会結果

2015年1月3日土曜日

未年 Birkaév

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak!  (漢匈 írásmóddal:幸新年t願ok皆親読者mnak) ☆  新年朙けまして御芽出度う厶い升☆ 

 2015 a kecskebirka éve, mely állat nevét zodiákusként a 未-vel írják:




sino-japán: bi, mi

japán: hicudzsi

sino-koreai: 미

sino-vietnámi: vị

putonghua: wèi

kantoni: mei (下去)


Egyéb birkák a kínai kultúrkörből:


dzsürcsi (dʒuʃә 女真) : xoni (kínai átírásban  和你; mandzsu honin ᡥᠣᠨᡳᠨ)








kis és nagy kitaj (契丹): iam.a








tangut(西夏): mjo (kínai átírásban 没)






sui (水書) : mi⁵⁵








Felhasznált anyagok:


藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』 学研 2008年

藤塚一『粤京日注音 漢日字典』 東方書店1993 改訂版

李範文 編著『夏漢字典』中國社會科學出版社 1997年

『水书常用字典』贵州民族出版社2007年

金啓孮編著『 女真文辞典 』 文物出版社出版 1984.

Daniel Kane (2009): The Kitan Language and Script.  Brill 

2014年12月30日火曜日

周易 = “Föld Nap” ?? (nem)



A rovás.info december harmincadikai bejegyzésében az alábbi megdöbbentő kijelentéseket olvastam az 易経(yì jīng・えききょう・역경・ Kinh Dịch egy angol nyelvű kiadásának borítójával  kapcsolatban (kiemelések tőlem, a borítót lásd oldalt):

 Bár kínai szövegolvasásom igencsak döcögött, annyit biztosan tudtam, hogy nem a modern írásjeleket láttam meg bennük. Mivel már a klasszikus kínai írásban is kezdtem jártasodni, úgy tűnt, abba sem illettek bele a jelek probléma nélkül.

A régi kiadás zegét-zugát bejártam, de sehol nem találtam a borítólapra vonatkozó hivatkozást.

Kínai barátaim a két jel helyett csupán egyet láttak benne. Bár azt a feltételezett egyet sem tudták pontosan elolvasni a “Változások Könyve” borítójára ránézve, annyit tudtak róla mondani, hogy a “változás”-hoz volt köze. Ők is hallottak a könyvről, ami “elismert ősi tudást hordoz magában”.

További fordítási és értelmezési tanácsért a helyi egyetem tizenkét ázsiai nyelvet beszelő és az egyetemen klasszikus kínai írást tanító nyelvész professzorhoz fordultam, hogy segítséget kérjek a jelek megfejtésében. És bár az egyik jel hasonlított egy régi és egy modern kínai szóképhez, a másik nem, így ő sem tudta a két jelet együtt “elolvasni”. Őfelvetette a kérdést, hogy vajon a jelek részét képezik-e azoknak a jeleknek, amelyeket a “jövő-mondó csontok” (Oracle Bones) felületére véstek a mai Kína területén, hosszú idővel a kínai írásmód kifejlődése előtt, és sokkal azelőtt, mielőtt Kína, mint egységes ország létrejött.

Az összes általam hozzáférhető ókori vagy modern írásjelek és írásmódok közül csupán egyetlen egyet találtam, amivel egy ma is elő nyelven hiánytalanul, értelmesen és a könyv tartalmával összhangban tudtam elolvasni azt, ami a borítólapon állt: ez a nyelv pedig a magyar és a nyelvhez tartozó eredeti betűk és írásmód a Rovás, amely nyelv, betűk és kifejezési módszer nagyon keveset változott a történelem folyamán. Az olvasat így szól: “Föld Nap”. 》


《 Bár a következő mondat túl vezet az egyszerű olvasáson és további kutatásaim eredményeinek feltárását is szükségeltetik, (amiket itt a rövidség kedvéért mellőzök), mégis megkockáztatom a hihetetlennek tűnő feltételezés kijelentését, hogy az I Ching eredeti szerzője vagy szerzői lehet, hogy ismerték a Rovást és beszéltek magyarul. 》




 Én mindezt inkább nem kommentálnám, viszont elárulom a helyes megfejtést:  周易(zhōu yì ・しゅうえき・주역・ Chu Dịch).
Mindez kb öt percembe került, annak ellenére, hogy nem beszélek 12 ázsiai nyelven, és egy percet  nem foglalkoztam az  易経-vel. Fogtam viszont a gagyi 甲骨文小字典  c. szótárt (王本兴编, 文物出版社2006年) és elkezdtem lapozgatni. Találtam egy olyan 甲骨文字-t, aminek bal oldala megegyezett (mai alakja 婤) a borítón látható felső írásjeggyel, és innen már gyerekjáték volt: beugrott, hogy a kérdéses könyvet 周易 néven is emlegetik, így már csak le kellett ellenőriznem a 漢字k   ősi formáit a szótárban. Ennyi. 

2014年12月13日土曜日

Az év kandzsija 税

 Pénteken tették közzé  az év kandzsiját 今年の漢字, ami nem túl meglepő módon az "adó" jelentésű  税(稅)  lett. Én  a  -ra szavaztam, ami talán esélytelen volt, mert a többség inkább a 災-t  részesítette előnyben, ami  a  negyedik legtöbb voksot  érte el szai / vazavai olvasatban.
Az első tíz helyezett így néz ki:



1. 「税」 (5.18%)

2. 「熱」 (3.58%)

3. 「嘘」 (3.57%)

4. 「災」 (3.48%)

5. 「雪」 (3.27%)

6. 「泣」 (1.82%)

7. 「噴」 (1.78%)

8. 「増」 (1.60%)

9. 「偽」 (1.52%)

10.「妖」 (1.39%)



Még egyszer a győztes 漢字 és olvasatai:

 税

sino-japán: zei (慣), szei (漢)

kun olvasat: micugi

putonghua: shuì

kantoni: sœy (上去)
 
sino-vietnámi:  thuế

sino-koreai: 세



Forrás:

http://www.kanken.or.jp/kanji2014/
藤塚將一編1993年 『粤京日注音 漢日字典』 東方書店
Từ Điển Tra Cứu Và Cách Viết Chữ Hán Trong Tiếng Nhật』1998
張三植 編 『實用大玉篇(실용대옥편)』教學社 1998年
『全訳漢辞海』第三版 三省堂2013年