Nemrég hozzájutottam néhány tangut-témájú könyvhöz, amik között ott van a Li Fanwen-féle tangut-kínai szótár is (夏漢字典) ! Egyelőre még csak ismerkedek vele, de nagyon izgalmas :) Korábban legendákat hallottam a tangut írás bonyolultságáról, a kandzsikat is felülmúló vonásszámról , de jobban megnézve nem is tűnik olyan vészesnek, sőt, inkább a kandzsik között vannak extrém számú vonásból álló írásjegyek :)
Felteszek néhány képet, gyönyörködjetek :)
※ A Moribito 守り人 sorozat (regény/anime) 'jogo' írása (ヨゴ文字) engem a tangut írásra emlékeztet-ez csak véletlen, vagy valóban a tangut írásról mintázhatták?
2011年6月17日金曜日
2011年6月9日木曜日
Mongol chunlian モンゴル文字の春聯 хoс уянга ᠬᠤᠤᠰ ᠤᠶᠠᠩᠭ ᠠ
Kínában holdújévkor az a szokás, hogy vörös papírra írt szerencsehozó írásjegyeket, jókívánságokat ragasztanak az ajtóra, de ez a szokás megtalálható a belső-mongoloknál is, természetesen mongolul. Ezeket a papírcsíkokat kínaiul 春聯 -nek, mongolul хoс уянга -nak nevezik ( ᠬᠤᠤᠰ ᠤᠶᠠᠩᠭ ᠠ).
A képen látható feliratok:
az ajtó fölött: ᠠᠮᠵᠢᠯᠲᠠ ᠪᠦᠲᠦᠭᠡᠯ ᠦᠯᠡᠮᠵᠢ (амжилт бүтээл үлэмж) "(még) több sikert / eredményt!"
szemből nézve a baloldali: ᠪᠤᠭᠳᠠ ᠢᠢᠨ ᠰᠦᠯᠳᠡ ᠰᠠᠬᠢᠭᠰᠠᠨ ᠦᠯᠵᠡᠢ ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢᠲᠦ ᠡᠭᠦᠳᠡ (богдын сүлд сахисан өлзий хийморьт үүд) "a szent szülde által védett boldog háznép"
jobboldali: ᠪᠤᠶᠠᠨ ᠦ ᠢᠷᠦᠭᠡᠯ ᠤᠷᠤᠰᠢᠭᠰᠠᠨ ᠵᠤᠯ ᠵᠢᠷᠭᠠᠯᠲᠦ ᠡᠷᠦᠭᠡ (буяны ерөөл оршисон зол жаргалт өрх ) "jószerencsével áldott boldog család"
baloldali ajtószárny: ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢ (хийморь) "szerencsecsillag"
jobboldali ajtószárny: ᠮᠠᠨᠳᠠ (манд) "emelkedj"
(ha esetleg valaki jobb fordítást tud, ne tartsa magában!)
冩眞を提供して下さったHarnuud Horlo さんに感謝します! A képért köszönet Harnúd Horlónak!
ᠬᠤᠷᠯᠤ ᠭᠤᠸᠠᠢ ᡖᠤ ᠮᠠᠰᠢ ᠶᠡᠬᠡ ᠪᠠᠶᠠᠷᠯᠠᠯ᠍ᠠ!
A képen látható feliratok:
az ajtó fölött: ᠠᠮᠵᠢᠯᠲᠠ ᠪᠦᠲᠦᠭᠡᠯ ᠦᠯᠡᠮᠵᠢ (амжилт бүтээл үлэмж) "(még) több sikert / eredményt!"
szemből nézve a baloldali: ᠪᠤᠭᠳᠠ ᠢᠢᠨ ᠰᠦᠯᠳᠡ ᠰᠠᠬᠢᠭᠰᠠᠨ ᠦᠯᠵᠡᠢ ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢᠲᠦ ᠡᠭᠦᠳᠡ (богдын сүлд сахисан өлзий хийморьт үүд) "a szent szülde által védett boldog háznép"
jobboldali: ᠪᠤᠶᠠᠨ ᠦ ᠢᠷᠦᠭᠡᠯ ᠤᠷᠤᠰᠢᠭᠰᠠᠨ ᠵᠤᠯ ᠵᠢᠷᠭᠠᠯᠲᠦ ᠡᠷᠦᠭᠡ (буяны ерөөл оршисон зол жаргалт өрх ) "jószerencsével áldott boldog család"
baloldali ajtószárny: ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢ (хийморь) "szerencsecsillag"
jobboldali ajtószárny: ᠮᠠᠨᠳᠠ (манд) "emelkedj"
(ha esetleg valaki jobb fordítást tud, ne tartsa magában!)
冩眞を提供して下さったHarnuud Horlo さんに感謝します! A képért köszönet Harnúd Horlónak!
ᠬᠤᠷᠯᠤ ᠭᠤᠸᠠᠢ ᡖᠤ ᠮᠠᠰᠢ ᠶᠡᠬᠡ ᠪᠠᠶᠠᠷᠯᠠᠯ᠍ᠠ!
2011年6月5日日曜日
Jajj! 似非科学
真ー茶ー酒 nevű kedves olvasóm hívta fel a figyelmemet erre a Japánról szóló Tv-műsorra, amiben a szokásos közhelyek mellett (pl szamuráj-szellemiség stb) a japán nyelvről is elhangzik néhány igen furcsa állítás. Ebben a bejegyzésben ezekkel az "érdekes" megállapításokkal fogok foglalkozni:
- a japán nyelv altaji nyelv
A japán nyelv eredete még kérdéses, a sok közül csak az egyik elmélet az altaji.
- a hangsúly az első szótagon van
A japánban minden szótagot azonos nyomatékkal ejtenek, de a szótagok hangmagassága változó, mély vagy magas (高低アクセント). Az akuszento (アクセント)-típusok nyelvjárásonként különbözhetnek.
-magánhangzó-harmónia
A japán nyelvben nincs magánhangzó-harmónia.
- a magyarral közös szavak: ten: isten, hon: hon/ haza, ni: nap, zaru: daru.
A "ten" 天 azonban sino-japán szó, az istenre ott van a japán kami 神 (kamï/かみ乙).
A "hon" 本 szintén sino-japán szó, jelentése könyv/gyökér/ eredet/ez, tehát NEM jelent se hazát, se hont. Arról nem is beszélve, hogy a japánban a szókezdő h hang viszonylag "új" fejlemény (p→ф→h).
A "ni" nem jelenti azt, hogy nap. A nap 日 japánul hi vagy összetételben ka, illetve nicsi és dzsicu, azonban ez utóbbiak is sino-japán eredetűek. A nihon szóról már korábban írtam. A zaru 笊 pedig egy kis bambuszkosárka, ami konyhai szűrőként használatos.
Forrás /参考文献
金田一春彦編『学研現代新国語辞典』 学研
佐藤喜代治編『国語学研究事典』 明治書院
- a japán nyelv altaji nyelv
A japán nyelv eredete még kérdéses, a sok közül csak az egyik elmélet az altaji.
- a hangsúly az első szótagon van
A japánban minden szótagot azonos nyomatékkal ejtenek, de a szótagok hangmagassága változó, mély vagy magas (高低アクセント). Az akuszento (アクセント)-típusok nyelvjárásonként különbözhetnek.
-magánhangzó-harmónia
A japán nyelvben nincs magánhangzó-harmónia.
- a magyarral közös szavak: ten: isten, hon: hon/ haza, ni: nap, zaru: daru.
A "ten" 天 azonban sino-japán szó, az istenre ott van a japán kami 神 (kamï/かみ乙).
A "hon" 本 szintén sino-japán szó, jelentése könyv/gyökér/ eredet/ez, tehát NEM jelent se hazát, se hont. Arról nem is beszélve, hogy a japánban a szókezdő h hang viszonylag "új" fejlemény (p→ф→h).
A "ni" nem jelenti azt, hogy nap. A nap 日 japánul hi vagy összetételben ka, illetve nicsi és dzsicu, azonban ez utóbbiak is sino-japán eredetűek. A nihon szóról már korábban írtam. A zaru 笊 pedig egy kis bambuszkosárka, ami konyhai szűrőként használatos.
Forrás /参考文献
金田一春彦編『学研現代新国語辞典』 学研
佐藤喜代治編『国語学研究事典』 明治書院
2011年6月1日水曜日
Gjóza 餃子 (饺子)
A gjóza kandzsival leírva 餃子, azonban 餃 és a 子kandzsik sino-japán olvasatai kó/kjó/gjó illetve si/szu - felmerül a kérdés, hogy a gjóza olvasat honnan származhat.
A szótárakban két magyarázattal találkoztam: az egyik szerint a gjóza szó mandzsu eredetű, a másik pedig az ÉK kínai / shandongi nyelvjárásból eredezteti. A 『日本国語大辞典』 a gjóza első írott előfordulását az 1950-es évekre teszi (『ロッパ食談』ギョーザ屋), de a gjózát vélhetőleg korábban is *ismerték, csak máshogy hívták.
A gjóza shandongi (igaz, egyelőre csak Changyi és Fei megyék nyelvjárásaiból van adatom) és mandzsu megfelelői az alábbiak:
①『山東方言基礎語彙集 The Shandong Dialects in Changyi & Fei Counties』:
昌邑県/Changyi:
費県/ Fei:
② Handwörterbüch der Mandschusprache:
ᡤᡳᠶᠣᠣᠰᡝ giyoose: (chin. 餃子) mit knoblauchgewürztem Hackfleisch gefüllte pastetenartige Mehlklöße
ᡤᡳᠶᠣᠰᡝ giyose: 1. (chin.角子) Hörnchen. Name eines gebäcks.
2. (chin. 餃子) mit knoblauchgewürztem Hackfleisch gefüllte pastetenartiger Mehlkloß. Dasselbe wie GIOSE und GIYOOSE.
Ránézésre nekem a mandzsu szó tűnik hasonlónak, de jó lenne ismerni a mandzsu beszélt nyelvi megfelelőjét is..
* Például a mandzsú (饅頭/馒头 ) már a 14. században megjelent Japánban a kínai Rin Dzsóin (林浄因) jóvoltából.
参考文献
Erich Hauer, Oliver Corff: Handwörterbüch der Mandschusprache.
『日本国語大辞典』
『漢字源』
『山東方言基礎語彙集』アジア・アフリカ言語文化研究所 1989年
『日本史広辞典』 山川出版社
A szótárakban két magyarázattal találkoztam: az egyik szerint a gjóza szó mandzsu eredetű, a másik pedig az ÉK kínai / shandongi nyelvjárásból eredezteti. A 『日本国語大辞典』 a gjóza első írott előfordulását az 1950-es évekre teszi (『ロッパ食談』ギョーザ屋), de a gjózát vélhetőleg korábban is *ismerték, csak máshogy hívták.
A gjóza shandongi (igaz, egyelőre csak Changyi és Fei megyék nyelvjárásaiból van adatom) és mandzsu megfelelői az alábbiak:
①『山東方言基礎語彙集 The Shandong Dialects in Changyi & Fei Counties』:
昌邑県/Changyi:
費県/ Fei:
② Handwörterbüch der Mandschusprache:
ᡤᡳᠶᠣᠣᠰᡝ giyoose: (chin. 餃子) mit knoblauchgewürztem Hackfleisch gefüllte pastetenartige Mehlklöße
ᡤᡳᠶᠣᠰᡝ giyose: 1. (chin.角子) Hörnchen. Name eines gebäcks.
2. (chin. 餃子) mit knoblauchgewürztem Hackfleisch gefüllte pastetenartiger Mehlkloß. Dasselbe wie GIOSE und GIYOOSE.
Ránézésre nekem a mandzsu szó tűnik hasonlónak, de jó lenne ismerni a mandzsu beszélt nyelvi megfelelőjét is..
* Például a mandzsú (饅頭/馒头 ) már a 14. században megjelent Japánban a kínai Rin Dzsóin (林浄因) jóvoltából.
参考文献
Erich Hauer, Oliver Corff: Handwörterbüch der Mandschusprache.
『日本国語大辞典』
『漢字源』
『山東方言基礎語彙集』アジア・アフリカ言語文化研究所 1989年
『日本史広辞典』 山川出版社
登録:
投稿 (Atom)