2011年12月20日火曜日

看板 Cégtábla 2.

天賜百福 (横浜・中華街)
老維新 (横浜・中華街)
ひち (質) A köznyelvi しち nyelvjárási alakja.
장터 韓 우동
三井(?)

中国漢方
タ辛







縁蛸 





2011年12月12日月曜日

Az év kandzsija 絆

Az idei év kandzsija a 絆  "kötelék". A második helyezett a 災,   a harmadik a 震  lett.

sino-japán: han, ban

kun olvasat: kizuna, cunagu, hodasi, hodaszu,/ sirikuta, madarakanari/

putonghua: bàn

kantoni: bun_

sino-vietnámi:bạn

sino-koreai: 반


参考文献

『粤京日注音 漢日字典』
『字通』
『Nam-Hoa Tự Điển 南華字典 』
『실용대옥편』

2011年12月8日木曜日

Japán madárnyelv  挟詞・バビ語

"Madárnyelv" nemcsak a magyarban, de a japánban is megtalálható. Japán neve haszamikotoba 挟詞 / karakoto, karagon 唐言 / karakotoba 唐詞 / irekotoba 入れ詞. Eredetileg titkos nyelvként használták az edo-kori örömnegyedekben, majd később nyelvi játékká vált.

Néhány példa:

客 (きゃく) → き

いやな人    → い

焼餅 (やきもち) → や

Amennyiben b-vel kezdődő szótagokat (バ行) szúrnak be, akkor azt  babigo (バビ語) -nak hívják:

史(ふびと) → ふ

こんにちは → こんに
 

参考文献 / Forrás:

『日本国語大辞典』

2011年12月1日木曜日

A magyar / hun/ xiongnu népnevek a japán forrásokban 日本の文献に現れる「ハンガリー」、「匈奴」、「フン」に就いて

Időnként lehet hallani olyan véleményeket, hogy a japán köztudat szerint  a magyarok és a japánok rokon nép. Azonban eddigi tapasztalataim szerint a japánok 90 százalékának fogalma sincs se Magyarországról, se a magyar nyelv létezéséről (a 外人 csakis angolul beszélhet). Az elterjedt városi legendával szemben a japán iskolai tankönyvekben sem írnak a magyar-japán rokonságról, de a világtörténelem tankönyvben is csak néhány magyarországi történés van megemlítve. A magyar-japán rokonság eszme a 19. században alakulhatott ki, kialakulására valószínűleg hatással lehetett a japán nyelv ural-altaji vagy uráli eredeztetése is. A Magyarország képről a korabeli Japánban bővebben lásd a "Birodalmak asztalánál" c. könyvet.
Ettől függetlenül persze érdekes téma, hogy a magyar, hun népnevek mikor jelennek meg a japán forrásokban -a hozzászólásokban várom a kiegészítéseket, pontosításokat. よろしく m(__)m

1. Magyarország (mai japán neve: Hangarí ハンガリー)

Magyarország neve először valószínűleg az   17. században jelenik meg:  Matteo Ricci (利瑪竇) világtérképén 翁阿利亞 ウンカリア [unkaria] ,  Giulio Aleni  (艾儒略)  földrajzi leírásában 翁加里亞  alakban szerepel.    Szintén utóbbi néven jelenik meg az 1714-es 世界人物図巻 c. műben, ami a külföldi országokat, népeket mutatja be. Ebben egy magyar férfi és asszony képe látható; a kép szélén a következő magyarázat olvasható:

翁加里亜ハウンカリートモ云此国欧羅巴ノ内ニ在テ産物甚多豊饒ニテ牛羊(殊?)二繁殖スト云最モ寒國也 

"Wonkariát Unkarínak is nevezik. Ez az ország Európában van. Terményekben nagyon gazdag, sok marhát és birkát tartanak. Rendkívül hideg ország". 

Van egy ritkábban használt szó is a magyarokra, a  マジャール [madzsáru]. Erről egyelőre a következő adatokat találtam:

『特命全権大使米欧回覧実記』 1878: マキアーレン [makiáren] (← Magyaren ?)

『最新外国地理教科書』 1902: マジャール [madzsáru]  

/A Mongolok Titkos Történetében is előfordul a magyar népnév (kínai átírásban 馬札兒), amit a japán fordításban [madzsaru]-nak マヂャル 馬札兒 írtak át/

Magyarország egyéb japán elnevezéséről szintén a Birodalmak asztalánál c. könyvben lehet olvasni (46-47.oldal).


2. xiōngnú* / sino-japán [kjódo] 匈奴/

A  Japán nyelv nagyszótára (『日本国語大辞典』)  a 匈奴   népnévre a   14. századi 『松井本太平記』  [macuibon taiheiki] -ből idéz:

「誓って匈奴(ケウド)を掃って身を顧みず五千の貂錦胡塵に喪す」

Később a 匈奴  szó  a szendai daimjóra is utalhatott.   Mivel Óút 奥羽  "barbár" földnek tartották, ezért kapta a  szendai daimjó  a 匈奴  becenevet : 「匈奴をばとうとう嫌ひ高尾死に」 
(雑俳・柳筥 1783-86. 二)

Érdemes megjegyezni, hogy a 匈奴-nak van  [ebiszu] olvasata is, amely szó végső soron talán ainu  eredetű, és a japánban  "emisi", "idegen (nép)", "barbár" jelentésben használták:

匈 エヒス 奴  (『弘決外典鈔』 巻上  弘安7年 金沢文庫)



3. Hun

A hunok (mai japán elnevezésük [fun] フン) említésével is eddig csak meidzsi-kori könyvekben találkoztam, pl :

『羅馬史略』 1874:   匈奴 ハンス  [hanszu]  (← angol Huns ?)

『丸善 百科全書』 1885: 匈奴 ヒュンヌ [hjunnu] (← hiungnu ?)

『樗牛全集』 1906:   フン人 [fun(dzsin)] (← angol Hun ?)




* A 匈奴 írásjegyek olvasata a következőképp változhatott Tódó Akijaszu (藤堂明保) szerint:

匈: hɪuŋ - hɪoŋ - hioŋ - šiuəŋ (xiōng)

奴: nag - no (ndo) - nu - nu (nú)


参考文献/ Forrás:

Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. A monarchiabeli Magyarország és Japán kapcsolattörténete 1869-től 1913-ig, korabeli és új források alapján.  Ad librum, 2010
『日本国語大辞典』
『角川外来語辞典』
藤堂明保『学研漢和大辞典』 1980年
『訓点語彙集成第二巻』
大槻文彦編訳『羅馬史略』巻十 1874年 10.lap 
『丸善 百科全書』第二冊中巻 1885年 809.oldal
『樗牛全集』 第5巻 博文館 1913年 (első kiadás:1906) 525.oldal
『特命全権大使米欧回覧実記』 1878年 4. kötet 420. oldal
『最新外国地理教科書』 1902年 2. kötet  32. oldal
『成吉思汗実録』 1907年  589. oldal