Az utóbbi időben
gyakran érintkezem vietnámiakkal, akinkek japán tudása a kezdőtől a haladóig
terjed. Előbbiek kiejtésével szoktak gondok lenni, mivel mind a やゆよ-t (nem japánosok kedvéért: ja, ju, jo) , mind a らりるれろ-t (ra, ri, ru, re, ro) - sőt, még a じゃじじゅじょ -t (dzsa, dzsi,
dzsu, dzso) is ugyanúgy, z-nek ejtik:
女性 (dzsoszei) ⇒ zioszei
休み (jaszumi) ⇒ zaszumi
四時 (jodzsi) ⇒ zozi
羅馬字 (rómadzsi) ⇒ zomazi
stb
Hasonlóan a koreaiakhoz (akik meg a z-vel is küzdenek) a c is problémás
szokott lenni, így ezt cs-vel helyettesítik:
靴 (kucu) ⇒ kucsu
夏休み (nacujaszumi) ⇒ nacsuzaszumi
Vagy ott van a "desz'ka" ですか, amiből egyszerűen csak "deka" でか lesz:)
Vagy ott van a "desz'ka" ですか, amiből egyszerűen csak "deka" でか lesz:)
Biztos vannak
problémák a hangsúlyokkal (アクセント) is, de nekem botfülem
van, így ehhez nem tudok hozzászólni :)
Tegnap meg beszélgettem a közeli kenyérboltban az eladóval, aki már mindjárt az elején gyanús volt, mivel a zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése, valamint a hosszú időtartamú mássalhangzók nem mentek neki túl fényesen, így aztán rákérdeztem :)) Tényleg kínai volt, de már vagy 20 éve itt él :)
Nepáliaknál hallottam olyat, hogy i-t ejtenek a mássalhangzótorlódással kezdődő szavak előtt - konkrétan a japánba került angol szavakat ejtik így:
Sky Tree (スカイツリー) : iszkáj tri
sport (スポーツ) : iszport
Burmaiaknál figyeltem meg azt, hogy az "an" végű szótagokat "en"-nek ejtik, így lesz a 漢字 "kendzsi", a 反対 "hentai", a 三万 "szenmen".
Nepáliaknál hallottam olyat, hogy i-t ejtenek a mássalhangzótorlódással kezdődő szavak előtt - konkrétan a japánba került angol szavakat ejtik így:
Sky Tree (スカイツリー) : iszkáj tri
sport (スポーツ) : iszport
Burmaiaknál figyeltem meg azt, hogy az "an" végű szótagokat "en"-nek ejtik, így lesz a 漢字 "kendzsi", a 反対 "hentai", a 三万 "szenmen".